Hitel Vadász - Online Hitel - Hitel kereső

2010. szeptember 03. péntek 19:11
Főoldal arrow Biztosítás

Hitel Centrum
Banki Hitel
Hitel választék
Főoldal
Hitel - Hitel kereső
Szabad felhasználású hitel
Gyorshitel
Hitel BAR-listásoknak
Osztrák hitel
Lakásvásárlási hitel
Építési hitel
Személyi kölcsön
Faktoring
Vállalkozói hitelek
Hitelkártya és Terminál
Mi a BARlista - (KHR)
Kapcsolat
Bankok
Pénzintézetek
Takarékszövetkezetek
Földhivatalok megyénként
Linkajánló
Adatvédelmi irányelveink
Biztosítás
Hitel hirdetések
Hitel Vadász
Hitel Vonal!

Hitel Vonal:
06 30 530 89 86
9-18 óráig

Jelenleg 30 vendég olvas minket
Hírlevél



Hitel partnerek

Online Hitel


Bank Hitel

Hitel tallózó
Biztosítás vagy benzin?

A Genertel számításai szerint napjainkban gépjárművünk fenntartási költségei jövedelmünk kisebb hányadát emészti fel, mint az 1980-as években. E költségek közül mára első helyen a benzin költség került, a korábbi szerviz díjjal szemben. A kötelező biztosítási díj aránya biztosító-függő, de kb. 20-30%-ot tesz ki.

Az 1990-es években egy középkategóriás gépjármű ára 170 és 190 ezer forint között mozgott (Dacia, Lada), ugyanez mára 3-4 millió forintot tesz ki. Egy Dacia az akkori átlagkereset 17-szeresébe került, míg ma egy Opel Astra vagy egy Suzuki 29-32 havi átlagkeresetért vásárolható meg. Napjainkban az autófenntartás költségeinek legnagyobb százalékát a benzin ára teszi ki, amely 20 év alatt 15 forintról kb. 300 forintra emelkedett. Igaz ugyan, hogy ez idő alatt a gépjárművek fogyasztása takarékosabbá vált.

A Genertel által végzett számításból az autók 100 kilométerre jutó fenntartási költségeit (benzin, biztosítás, szerviz) hasonlítja össze 1981-ben és 2009-ben. A számítás új, alsó középkategóriás autókra terjed ki, feltételezve, hogy évente 15 ezer kilométert autóznak velük.

Csikós Dániel, a Genertel direktbiztosító vezérigazgatója szerint „összességében száz kilométerenként 1981-ben átlagosan 211, ma 3760 forintot adunk autónk fenntartására”, vagyis míg 1981-ben havi átlagbérünk 60%-át költöttünk autónk fenntartására, addig 2009-ben már csak 38%-ot költünk ugyenezen célra. Míg 1981-ben a kgfb-re 4%-ot költöttünk, ez mára a fenntartási költségek 12%-át teszi ki. CASCO díjat 1981-ben 6.6%-ot fizettünk, ma, 2009-ben pedig kb. 18%-ot.

A gépjármű fenntartási költségein belül nagyságrendekkel, 10-11%-ról, 28-30%-ra nőtt a gépjármű biztosítási díja. A biztosítás díja az egyetlen olyan díj tétel, amelyen a tulajdonos - a gépjármű biztosítás jó megválasztásával - akár évi 10 százalékot is spórolni képes. A Genertelnél  az átlagos díj a költségek 18- 20 százalékának felel meg, így a piaci átlag alatt tartózkodnak.

A benzinre költött összegek aránya is nőtt: 1981- ben 59, idén viszont 64 százalékot tesz ki. Anno a Moszkvics számított a legdrágább autónak, a legolcsóbbnak pedig a Trabant. Az előző 144 forinttal, az utóbbi 106 forinttal. Jelenleg egy közepes kategóriájú gépjármű 2400 forintnyi benzint fogyaszt 100 km-es átlagra lebontva. A karbantartási összeg közel harminc év alatt megháromszorozódott.

 
Legyen átláthatóbb a biztosítási piac


A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke, Papp Lajos, a 6. Biztosításszakmai Konferencián tartott előadásában kifejtette, hogy az átláthatóság, más néven a transzparencia a biztosítási piac vezérelve.

Jaap Meijers a Bipar (európai alkuszervezet) elnöke előadásában arról szólt, hogy a jelenlegi két úton járó európai szabályozás - a hagyományos befektetés és a befektetéshez kötött életbiztosítás - eggyé fog válni, egységesíteni szeretnék.

Papp Lajos a konferencián a kötelező biztosítást említette példaként a transzparenciára. A biztosítás e fajtája vált átláthatóvá az alkuszok által, bár ez az áttekinthetőség csak az árakban látszik, a szolgáltatásokban már nem.

Papp Lajos elnök sérelmezte, hogy az állam az alkuszok tevékenységét szabályozó jogalkotásból kihagyta őket. Indoka közt szerepelt az a tény, hogy a biztosítási alkuszok tevékenységi köre ma is feltételekhez kötött, ám a pénzügyi tevékenységgel foglalkozó, pénzügyi termékeket értékesítő banki és postai alkalmazottak munkája szabadon, feltételek nélkül végezhető. Véleménye szerint előbb ezt a kérdéskört kellene szabályozni oly módon, hogy a banki és postai alkalmazottak szabályozását fejlesszék fel az alkuszi szintre, majd ezt követően vegyék elő újra a biztosítási termékek értékesítőit.

Papp Lajos elnök másik javaslata arról szólt, hogy amennyiben a biztosítók egy és ugyanazon személynek második és harmadik biztosítást is kívánatosnak tartanak eladatni az alkuszokkal, abban az esetben azokra adjanak díjkedvezményt.

Jaap Meijers az Európai Alkuszervezet elnöke előadásában bemutatta cégét, a Bipar-t. E szervezetnek 31 országból 47 nemzeti alkusz szervezet a tagja, mely cég 100 ezer biztosítás közvetítőt képvisel. A Bipar brüsszeli székhelyén egy hat főnyi team végez lobbi szerepet az uniós apparátusban. Megoldandó feladatnak tűzték ki azt a célt, hogy ne vonatkozzanak más európai szabályok a hagyományos befektetésekre, és ne mások a befektetéshez kötött életbiztosításokra, vagyis e kétféle biztosítási formát eggyé szeretnék kovácsolni.

Paul Carty, a Bipar EU-bizottsági elnöke szólt az egységesülés előkészületekről, melynek első fázisa lesz a 2013-ban meghozandó egységesülési döntés. A Bipar pedig már jelenleg is segít az egységes biztosítási forma első változatának elkészítésében.

 

 
Versenyben a biztosítók
A megindult a verseny a munkanélküliségi- biztosítások piacán

Azok a biztosítók, melyek a munkanélküliség kockázatát is bevállalják, az árak csökkenésével a kártérítési összegek növekedését vonzzák maguk után. A korábbi 40- 120 ezer forintos biztosítási összeg napjainkban elérheti a 250 ezer forintot is. A biztosító ezt 9 hónapig fizeti, és független az állami munkanélküli segélytől. Ezzel egyenes arányban a munkanélküli- biztosítások ára is csökkent. Az elmúlt időszakban több, mint tízezer ilyen típusú szerződést kötöttek meg, melyek havi átlagos díja 2800 forint.


Kevesebb kizáró tényező

Egyre kevesebb ügyfél ajánlatát fogják a biztosítók elutasítani. Újdonságnak számít, hogy amíg korábban a munkavállaló személye ( lakhelye, végzettsége) kockázati elbírálás tárgyát képezte, a jövőben kisebb hangsúlyt kap. Munkáltatója cégének az állapota továbbra is fontos szempontot képez. A vállalkozókat és a heti 30 óránál kevesebbet dolgozókat alapvetően kizárták a társaságok, a munkaviszony megszűnésének a miértjét viszont eltérően vizsgálják a biztosítók. Más elbírálásban részesül az az ügyfél, aki már régebben is munkanélküli volt.


Egyre fontosabb az öngondoskodás


Amennyiben cégünk jövőjét veszély fenyegeti, minél hamarább érdemes utánajárni a munkanélküli biztosítás feltételeinek, és célszerű minnél hamarabb megkötni. A biztosítás célja, hogy u.annyit kapjon az ügyfél, mint amennyit keresett. Az álláskeresési és a biztosító által kifizetett járadékok összeadódnak. Egy előrejelzés szerint jövőre minden nyolcadik aktív dolgozó munkanélküli lesz, a munkanélküli segély pedig 39 ezer forint, ezért fontos előre gondoskodni a jövőről. A másik oka a minél előbbi öngondoskodásnak, hogy amennyiben a cégnél már elkezdődött a leépítési folyamat, nem szerződhet az ügyfél.


A szerződési feltételek elolvasása értelemszerűen a legfontosabb a biztosítás megkötése előtt, hiszen nem árt előre tisztában lenni azzal a ténnyel, mely esetben nem,- illetve mely esetben fizet a biztosító.
 
A kétféle kötelező biztosítás párhuzamosan futhat

Tévesen hiszik azt, hogy már idén októberben is az új feltételek szerint reklámozzák a kötelező felelősségbiztosítás váltással kapcsolatos szabályokat

Tavasszal ugyan elfogadták az ezzel kapcsolatos jogszabályt, de a végrehajtási rendeletek még nem készültek el, így biztos, hogy a jövő évre vonatkozó díjakat az eredeti kormányrendelet alapján kell a biztosítóknak meghirdetniük. Tehát az összegek alapjául továbbra is a hengerűrtartalom szolgál, nem a teljesítmény. A kedvezményeket úgy hirdetik meg, hogy a bonus- malus rendszer változatlan marad.

A biztosítókat ez nem érinti kedvezően, hogy csak januárban lesz hatályos, amit oly régóta sürgettek, hiszen máris meg kéne kezdeniük a következő évi díjak kiszámolásait.

Így valószínűleg egy új díjstruktúrát kéne kiszámítaniuk a január elseje után kötött szerződésekre, ez még több gondot okoz a kártörténeti adatok új nyilvántartási rendszerénél is. Éppen ezért úgy gondolják, jobb lenne, ha a jelenlegi bonus- malus rendszer élne még pár évig és így könnyebb lenne a kártörténeti adatokat gyűjteniük.