| Bank fogalma, bankrendszer története és kialakulása |
|
A bankot „monetáris közvetítő”-nek is nevezik, nem véletlenül. Monetáris szó ’mone’ része a pénzre (moneta, money) utal, tehát a bank nem más, mint „pénzközvetítő”. Fő feladata ugyanis a megtakarított (azaz felhalmozott, nem használt) pénzek továbbítása azoknak, akik annak hasznát veszik, és később haszonnal együtt tudják visszaadni. Miért kell bank? Amennyiben a pénzt nem használjuk, alapvető szerepétől fosztjuk meg, gyakorlatilag kivonjuk a forgalomból. Minél több pénzt halmozunk fel ugyanis, annál több lehetőséget veszünk el másoktól, akik azt termékeik vagy szolgáltatásaik kicserélésére használnák. A pénz kivonásának hatására a cégek csődbe mennének, mert a vevőknek nem lenne pénze a termékekért/szolgáltatásokért fizetni. Az emberek pedig munka nélkül maradnának, mert a cégeknek nem lenne pénze az alkalmazottaikat fizetni. A bankok tehát e végzetes folyamatot hivatottak megakadályozni azzal, hogy a nem használt pénzeket visszateszik (visszaközvetítik) a gazdaság körforgásába, így „éltetik a gazdaság tüzét”. Ezzel együtt fontos kiemelni a bankok tőkekoncentráló szerepét. Ez annyit tesz, hogy a bankba tett kisebb nagyobb összegeket képes még nagyobb összegbe „gyúrni”, így nagy dolgok létrehozását lehetővé tenni. A pénz összegyűjtése és egyben felhasználása nélkül nem lehetne nagy beruházásokat (pl. hidak, gyárak építése) véghez vinni. Hogyan működik a bank? A bank egyszerűen visszacsatornázza a felhalmozott pénzeket a használatba (azaz a gazdaságba). Logikus ötletnek tűnne, hogy a bankok egyszerűen szórják ki az ablakaikon a sok pénzt az utcára, ahol bizonyára akadnának emberek, akik azt összeszednénk és hasznát vennék.. Ezt viszont sajnos hamar el kell vetnünk mint jó megoldást. A kiszórandó pénz ugyanis nem a banké, azzal felelősséggel tartozik azoknak, akik betették oda. Betétesként mi sem örülnénk annak, ha a bankunk a nehezen összegyűjtött pénzünket egyszerűen kiszórná az utcára. Joggal vonnánk kérdőre a bankot, hogy hogyan is tervezi a pénzünket visszaszerezni azoktól, akik az utcáról felszedegették azt? A banknak, hogy a rábízott pénzt vissza tudja adni, tehát nem szabad csak úgy szétszórnia azt, hanem olyanokra kell bíznia – kihiteleznie –, akik azt később vissza is tudják majd adni, méghozzá kamatostul. Továbbá, a bank nem hitelezhet korlátlanul, csakis a nála elhelyezett betétek erejéig adhat hitelt. A ’hitel’ szavunk (csak úgy, mint az angol credit) a ’hit’ szóbol (latinul credo) ered, mely szépen illusztrálja a banki hitelezés folyamatának lényegét: a banknak el kell hinnie, hogy az általa adott kölcsönt a meghatározott ütemezésben és kamatostul vissza is tudja kapni. Ahhoz pedig, hogy a bank „hinni tudjon”, minden tőle telhetőt megtesz, hogy felmérje a hitelfelvevő megbízhatóságát, képességeit és lehetőségeit. Ezért alkalmaz a bank a pénzügyekhez és gazdasághoz jól értő és arról töménytelen tapasztalattal rendelkező szakembereket, illetve gyűjt és értékel ki rengeteg információt az ügyfeleiről és a piacokról. Továbbá a bankvilág több ezer (!) éves egyéb tapasztalatainak is nap mint nap hasznát veszi. |
| < Előző |
|---|