2019. szeptember 18. szerda 15:43


Személyi kölcsön!
Most itt igényelhet!


Hitel Centrum
Banki Hitel
Főoldal
Hitel - Hitel kereső
Szabad felhasználású hitel
Gyorshitel
Hitel BAR-listásoknak
Osztrák hitel
Lakásvásárlási hitel
Építési hitel
Személyi kölcsön
Faktoring
Vállalkozói hitelek
Hitelkártya
Mi a BARlista - (KHR)
Bankok
Pénzintézetek
Takarékszövetkezetek
Földhivatalok megyénként
Biztosítás
Lakáshitel
Kombinált
Adatvédelmi irányelveink
Hitel Vadász



Hitel Vonal!

Hitel Vonal:
+DM D0 J0 TW TM
MNB:
113080142752


Bank fogalma, bankrendszer története és kialakulása
A bankot „monetáris közvetítő”-nek is nevezik, nem véletlenül. Monetáris szó ’mone’ része a pénzre (moneta, money) utal, tehát a bank nem más, mint „pénzközvetítő”. Fő feladata ugyanis a megtakarított (azaz felhalmozott, nem használt) pénzek továbbítása azoknak, akik annak hasznát veszik, és később haszonnal együtt tudják visszaadni.
Miért kell bank?

Amennyiben a pénzt nem használjuk, alapvető szerepétől fosztjuk meg, gyakorlatilag kivonjuk a forgalomból. Minél több pénzt halmozunk fel ugyanis, annál több lehetőséget veszünk el másoktól, akik azt termékeik vagy szolgáltatásaik kicserélésére használnák. A pénz kivonásának hatására a cégek csődbe mennének, mert a vevőknek nem lenne pénze a termékekért/szolgáltatásokért fizetni. Az emberek pedig munka nélkül maradnának, mert a cégeknek nem lenne pénze az alkalmazottaikat fizetni.

A bankok tehát e végzetes folyamatot hivatottak megakadályozni azzal, hogy a nem használt pénzeket visszateszik (visszaközvetítik) a gazdaság körforgásába, így „éltetik a gazdaság tüzét”.

Ezzel együtt fontos kiemelni a bankok tőkekoncentráló szerepét. Ez annyit tesz, hogy a bankba tett kisebb nagyobb összegeket képes még nagyobb összegbe „gyúrni”, így nagy dolgok létrehozását lehetővé tenni. A pénz összegyűjtése és egyben felhasználása nélkül nem lehetne nagy beruházásokat (pl. hidak, gyárak építése) véghez vinni.
Hogyan működik a bank?

A bank egyszerűen visszacsatornázza a felhalmozott pénzeket a használatba (azaz a gazdaságba).

Logikus ötletnek tűnne, hogy a bankok egyszerűen szórják ki az ablakaikon a sok pénzt az utcára, ahol bizonyára akadnának emberek, akik azt összeszednénk és hasznát vennék..

Ezt viszont sajnos hamar el kell vetnünk mint jó megoldást. A kiszórandó pénz ugyanis nem a banké, azzal felelősséggel tartozik azoknak, akik betették oda. Betétesként mi sem örülnénk annak, ha a bankunk a nehezen összegyűjtött pénzünket egyszerűen kiszórná az utcára. Joggal vonnánk kérdőre a bankot, hogy hogyan is tervezi a pénzünket visszaszerezni azoktól, akik az utcáról felszedegették azt?

A banknak, hogy a rábízott pénzt vissza tudja adni, tehát nem szabad csak úgy szétszórnia azt, hanem olyanokra kell bíznia – kihiteleznie –, akik azt később vissza is tudják majd adni, méghozzá kamatostul. Továbbá, a bank nem hitelezhet korlátlanul, csakis a nála elhelyezett betétek erejéig adhat hitelt.

A ’hitel’ szavunk (csak úgy, mint az angol credit) a ’hit’ szóbol (latinul credo) ered, mely szépen illusztrálja a banki hitelezés folyamatának lényegét: a banknak el kell hinnie, hogy az általa adott kölcsönt a meghatározott ütemezésben és kamatostul vissza is tudja kapni. Ahhoz pedig, hogy a bank „hinni tudjon”, minden tőle telhetőt megtesz, hogy felmérje a hitelfelvevő megbízhatóságát, képességeit és lehetőségeit. Ezért alkalmaz a bank a pénzügyekhez és gazdasághoz jól értő és arról töménytelen tapasztalattal rendelkező szakembereket, illetve gyűjt és értékel ki rengeteg információt az ügyfeleiről és a piacokról. Továbbá a bankvilág több ezer (!) éves egyéb tapasztalatainak is nap mint nap hasznát veszi.
 
< Előző